A minap egy érdekes cikket olvastam a Magyar Nemzet Online oldalán

Az eredetit megkeresve megbizonyosodtam róla, hogy nincs benne ferdítés.

Az keltette fel a figyelmemet, hogy német óvodák egy részében fut egy program, amely keretében elvonják a gyermekektől a játékokat. Az indok már kicsit sántít, és maga a rendszer is, hogy vannak játékmentes periódusok, amelyek során a gyerekeknek gyakorlatilag az üres óvodai szobában az óvónő segítsége nélkül kell feltalálniuk magukat – bár vannak helyek, ahol ezeket a periódusokat tavaszra időzítik, amikor a gyerekek a szabadban is tartózkodhatnak, és ott nagyobb eséllyel találnak maguknak botot, kavicsot stb, amivel már lehet saját játékokat kitalálni.

A Tanulást feldolgozó játék c. könyvemben részletesen kitérek én magam is erre a problémára (ti. ami a modern, műanyag, és teljesen kész játékok, és a természetes anyagból készült, illetve a nem kész játékok fejlesztő hatása között van).

A cikk olvasása közben inkább arra kaptam fel a fejemet, hogy ennek az egész játékmegvonásnak drogprevenciós oka van.

A felnőttkorban felbukkanó rossz magatartásminták követése véleményem szerint is a gyermekkorban gyökeredzik. Például, hogy sikertelenség esetén könnyen nyúl valaki alkoholhoz, ami a kábítószerhasználat előszobája, ahelyett, hogy képes lenne feldolgozni a sikertelenség okait, és egyszerűen túllépne rajta.

De a droghasználathoz nemcsak a gyermekkori kudarcokon keresztül vezet az út! Vannak olyan kábítószerek, pl a kokain, amely már 1-2 használat után is jelentős százalékban függővé teszi az embert!

Elég egy bulin kipróbálni, és már ott is van az ember! Erre alapozzák a drogkereskedők a beetetést, hogy ajándékba kap az embergyerek nyalogatós matricát, vagy az első adagok nem kerülnek sokba.

Szóval a kérdés komplexebb annál, minthogy oviban 2-3 hónapra megvonjuk a gyerekektől a játékokat, és ezzel megvan a drogprevenció.

Maga az elgondolás, hogy a gyerekek ne kapjanak KÉSZ játékokat, amelyek nem serkentik őket alkotásra, és a képzelőerejüket teljesen lerögzítik, nem rossz. De kicsit farizeusnak tartom, hogy utána visszaengedik a gyerekeket ebbe a mesterséges, műanyag játékokkal teli környezetbe.

Véleményem szerint már az egész óvodai környezetnek olyannak kéne lennie, hogy teljesen mentes az efféle játékoktól, és maximum fakockákat, természetes anyagból varrt, kötött, horgolt állatkákat, babákat, kavicsokat, kagylókat tartsanak ténylegesen.

Az, hogy az óvónők nem segítenek a gyerekeknek, nem foglalkoznak velük, még akkor is, ha természetesen megfigyelőként jelen vannak, az is nonszensz. A gyerekeknek szükségük van egy napi keretre, napi ritmusra, szükségük van a felnőttek támogató jelenlétére, és közös foglalkozásokra, amelyek meghatározzák a mindennapjaikat.

Arra vonatkozóan nem olvastam információt, hogy mennyire megy el az egész az ún. laissez-faire irányába, vagyis teljesen engedjük szabadjára a gyereket stílus felé.